A magyar labdarúgó-válogatott korábbi szövetségi kapitánya a legnagyobb titokban örök hűséget esküdött az ukrán Kristina Lilianának. A 47 éves Lothar Matthäus a híres Las Vegas-i Bellagio Hotel teraszán mondott igent a mindössze 21 éves modellnek, akit a 2007-es müncheni Oktoberfesten ismert meg. A 150-szeres német válogatott labdarúgó szinte úszik a boldogságban, állítása szerint hosszú kalandozás után végre megtalálta az a nőt, akivel minden álmát valóra válthatja.



Feszültségkeltésből jeles

Gyönyörű szavak - csak nem éppen a hódító Lothar szájából. A sármos, rendkívül népszerű és nem mellékesen dúsgazdag Matthäus könnyen elcsavarja a hölgyek fejét, eddig három házasságot tudhat maga mögött, talán a negyedik lesz a nyerő. 2004-ben még a szerb Marijana Kosztics-csal költözött Magyarországra, akkor úgy mutatta be a háromgyermekes szépséget a nyilvánosságnak, hogy ez a nő az utolsó, akit oltár elé vezet. Csakhogy Lothar nem fért meg a bőrében, két év után elhagyta hazánkat és lassacskán eltávolodott az imádott Marijanától is. Legújabb szerelme akár a lánya is lehetne, hiszen az ukrán modell félig-meddig még mindig a szüleivel lakik, ő maga viszont igazi világcsavargó, aki akár a földgolyó legeldugottabb szegletében, a jég hátán is megél. Persze csak úgy, ha rövid időn belül botrányt kavarhat maga körül.

Merthogy a hódítás mellett Matthäus a feszültségszításban is jeleskedik. Játékosként is nehezen kezelték az edzők és a klubvezetők, istenáldotta tehetsége, zseniális megmozdulásai, és a szurkolók hisztérikus rajongása azonban óriási hatalmat adott neki, senki nem mert szembe fordulni vele. Amikor az új évezred elején megkezdte szakvezetői pályafutását, csodálatos jövőt jósoltak neki. Az osztrák Rapid Wientől az első idény végén búcsúzott, majd a szerb-montenegrói Partizan Beograd csapatával bajnoki címet szerzett. Déli szomszédaink érthetően szenvedélyesen szerették az egykori aranylabdást, aki viszonzásul ígéretet tett, Belgrádban telepszik le és ameddig csak teheti, ott tölti minden napját. Alig egy hónappal később Matthäus elfogadta a magyar szövetségi kapitányi posztot és Budapestre költözött. A szerbek persze dühösen reagáltak a váltásra, úgy érezték, Lothar csúnyán átejtette őket.



Szertefoszlatott álmok

Mi persze nem törődtünk a világklasszis botrányos belgrádi szakításával, máris rózsaszín álmokat kergettünk: világbajnoki szereplés, csodálatos győzelmek, a régi idők focijának visszatérése. Mindezt egy embertől, Lothar Matthäustól vártuk. 2004. január elsejétől mindenki a mester kedvében járt, álomfizetést kapott, az emberek úgy beszéltek róla, mintha egyenesen a pápa tette volna át székhelyét a magyar fővárosba. A szövetségi kapitány nagyon értett a hangulatkeltéshez, hónapokon keresztül azzal hitegette a közvéleményt, hogy kivezeti a magyar nemzeti csapatot a 2006-os németországi világbajnokságra, ezzel nemcsak annak a nemzetnek szerez történelmi jelentőségű pillanatokat, amely egykoron Puskás, Albert vagy Détári megmozdulásainak tapsolhatott, hanem személyes revansot vehet a német szövetségen, amely eddig nem tartotta őt komoly edzőnek.

Szépen sorjában jöttek a mérkőzések, ám hamar rá kellett döbbennünk, Matthäus sem tud csodát tenni, ez a csapat képtelen kiharcolni a világbajnoki részvételt. A közönség az eredmények hiányában is imádta a karizmatikus kapitányt, a szakértők azonban sokat kritizálták, mivel csillagászati összegekért évente alig két hónapot töltött Magyarországon, ráadásul elsősorban a vele szoros gazdasági kapcsolatban álló menedzserek játékosait juttatta a válogatottban lehetőséghez, játéktudásuktól függetlenül. Erre utal, hogy soha nem látott számú fiatal húzhatta magára a címeres mezt, amely természetesen kitűnő ajánlólevél egy külföldi szerződéshez. Az mindenképpen Matthäus érdeme, hogy válogatottunk összecsaphatott Németországgal, Argentínával vagy Brazíliával, a világ legnagyobb sztárjai elsősorban a legendás labdarúgó kedvéért vállalták el a magyarok elleni barátságos mérkőzéseket.



Semmi nem jó

Az egyre szembetűnőbb belső feszültségek és az eredménytelenség hatására a magyar szövetség nem hosszabbította meg Matthäus szerződését, aki 2006 telén a brazil Atlético Paranaense csapatához igazolt. Persze Dél-Amerika felé félúton nem felejtett el egy jókorát beletaposni előző kenyéradójába, azt mondta, a magyar nép állandóan saját szerencsétlenségével törődik, nem hajlandó tenni a jobb jövőért, ezért van vesztésre ítélve. Bölcs Lothar a braziloknak is trófeák tömkelegét ígérte, aztán két hónap után felforrt az agyvize és hazatért Németországba. A brazil sajtó azóta is csak találgatja, mivel bánthatta meg az Atlético vezetősége a szuperszenzitív mestert. A következő állomás az osztrák élvonalban szereplő Salzburg volt, amellyel - láss csodát! - bajnoki címet nyert. Nem árt azonban megjegyezni, hogy a szakmai stáb agytrösztje Giovanni Trapattoni volt, aki Lothar feletteseként ténykedett a kispadon, több évtizednyi tapasztalattal és serlegek egész sorával a háta mögött. Matthäust természetesen nagyon zavarta, hogy a vén olasz hozta meg a végső döntéseket a csapat összeállításával kapcsolatban, ezért mindenkivel összerúgta a port és hátat fordított Salzburgnak.

Jelenleg Izraelben, a Maccabi Netanya vezetőedzőjeként dolgozik, ám ezen a vidéken sincs nyugalom. A legnagyobb aggodalmat természetesen a várostól alig 150 kilométerre háborús övezet jelenti. Matthäus nem érzi magát biztonságban, szíve szerint azonnal hazatérne Németországba. Az izraeli klubbal kötött két éves szerződésében kikötötte, ha valamelyik német egyesület ajánlatot tenne, kötelesek idejekorán elengedni. Német hírforrások szerint Matthäus a háttérben már meg is tervezte saját kiszöktetését, csak az a kérdés, magával viszi-e a szintén Izraelben modellkedő negyedik feleségét.

Számtalan klub, számtalan nő, állandó csavargás, szüntelen feszültség. Akármit tehet, mindenhol imádják. Lothar Matthäus soha nem változik meg. Silvia, Lolita és Marijana már tudja, amit Liliana még nem, de talán a nagy szívtipró ezúttal lenyugszik fiatal párja mellett. És talán talál magának olyan futballcsapatot, amelynek kispadján egyszer olyan sikeres lehet, mint annak idején a pályán.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés